A projekt szakmai tartalma:

A megvalósított projektben az egyesület Keszthely 100 éves, vagy még régebbi, 14-15 db kovácsoltvas kapuról és néhány régi fa kapuról készülő fotó-könyv elkészítését, az abban szereplő értékek iránti érdeklődés felkeltését, megőrzésük fontosságának tudatosítását vállalta.
A könyv a pályázatban vállaltaknak megfelelően készült el, kis módosítással. Az eredetileg vállalt 60 oldalas, A4 méretű könyvet a pályázatkezelő jóváhagyásával A/5 méretben, 90 oldalon került kiadásra. Ez a méret a nyomdai szerkesztés szempontjából kedvezőbb volt a fotók elhelyezéséhez.
 
A vállalt 14-15 kapu helyett végül összesen 29 kapuról készültek totál- és részletfotók, részben a város legrégebbi utcájából, a „fő utcából” (Kossuth Lajos utca), nagyobb részt az u.n. villanegyed megmaradt értékeiből.
A rövid szöveges rész első fejezete a polgárosodó Keszthely és a villanegyed kialakulásának történetét tárja fel, míg a második fejezet a korszak helyi iparosságáról, ezen belül is a kovácsmesterekről ismerteti a fellelt adatokat.
 
A projekt megvalósítása a már ismertek mellett további értékek felkutatásával kezdődött, az egyesület tagjainak részvételével.
Az összegyűjtött 35 címet szakértőink, Murmann Marcell kovácsmester és fia, Murmann Dániel vezetésével néztük át. A szemléken sokat tanultunk a kovácsmesterség fortélyairól és végül 29 kovácsoltvas kapu maradt fenn a listán.
A fotózás augusztus-szeptemberben, több napig zajlott. Néhány kapuról sötétedés utáni, reflektorral megvilágított „éjszakai” képet is készítettünk a jobb láthatóság és a zavaró háttér kizárása érdekében.
A kapuk - és a hozzájuk tartozó házak - történetének, alkotóinak kutatása több hónapig zajlott a helyi Balatoni Múzeum képeslap-, fotó- és térképgyűjteményében, a Fejér György Városi Könyvtár 1900-as évek beli „Keszthelyi Hírlap” gyűjteményében, a Magyar Nemzeti Levéltár Zalaegerszegi Levéltárának a „Keszthelyi Kir. Járásbíróság iratai, telekjegyzőkönyvek és telekkönyvi betétek” anyagában.
Ebben elsősorban Lukács Beáta építész, volt keszthelyi főépítész volt segítségünkre, de köszönettel tartozunk a budapesti Iparművészeti Múzeumnak és a győri Rómer Flóris Múzeumnak is.
A kutatások eredményeképpen számos épület építési idejére, korábbi tulajdonosaira derült fény, de sajnálatosan sehol nem szerepelt adat a kapuk, kerítések készítőjéről. A mai tulajdonosok sem tudtak felvilágosítást adni. Bár a korszakból ismert keszthelyi kovácsmesterek neveit nem tudtuk kapukkal azonosítani, így is fontos, új információra derült fény. A könyvben szereplő különösen szép szecessziós kapuk (Keszthely, Erzsébet Királyné útja 70, Jókai utca 1, 3, 5) napraforgó-, margaréta és levéldíszei egyértelműen utalnak az Európa-szerte ismert, Pesten dolgozó Jungfer Gyula munkáira. Az Iparművészeti Múzeumtól, Dr. Pandur Ildikótól kapott adat szerint biztosan volt egy keszthelyi születésű kovácsmester, Balogh József a Jungfer-műhely kovácsai között 1914-ben, akit a Magyar Ipar Almanachja 1929-es kiadása is megnevez. Bár monogramot a kapukon nem találtunk, de valószínűnek tartjuk, hogy az említett négy kapu az ő alkotása, ami láthatóan hatott több keszthelyi kovács munkájára is, egy-egy motívum egyszerűsített átvételével.
 
A kapukat koruk és formai jegyeik alapján több csoportba sorolhatjuk:

 
Könyvbemutató:
2024. november 14.-én csütörtökön 17 órai kezdettel került sor az elkészült könyvek kiállítással egybekötött bemutatójára a Fejér György Városi Könyvtárban.
A megtelt olvasóteremben a rendezvény egy Mozart klarinét-duóval indult, majd a köszöntők után Kovács Viktória alpolgármester asszony méltatta a könyvet, igen szép szavakkal és elismeréssel, az értékek összegyűjtését és dokumentálását Kodály népdalgyűjtéséhez hasonlítva. Ezután Forstner Anna az egyesület alelnöke, szakmai vezető beszélt a kapuk létrejöttének helyi történelmi korszakáról, a polgárokról és a kovácsmesterekről fellelt tényekről, adatokról, a Jungfer műhelyről és a bizonyított kapcsolatról. Végül Murmann Marcell tűzi kovácsmester mesélt a kovácsmesterségről, a mesterség régi és továbbélő hagyományairól, a műhelyében lévő, a Festetics uradalmi kovácsműhelyből származó üllőről.
A rendezvényen kb. 40 fő vett részt, többek között Dr. Tóth Gergely polgármester, Kovács Viktória alpolgármester, Murmann Marcell kovácsmester, Bézsenyi Zsolt fotóművész, Molnár Richárd egyesületi elnök, Forstner Anna alelnök, szakmai vezető és Kocsondiné Eisenkorb Györgyi, a könyvtár vezetője, Krupla Marcell titkár projektmenedzser.
Az eseményen részt vett és riportokat készített a Keszthelyi Televízió stábja, valamint a helyi újság, a Balatoni Krónika újságírója https://tvkeszthely.hu/news/11941-multunk-kapuinak-konyve
 
Nyilvánosság:
A könyvbemutatóról előzetesen nem csak plakátok tudósítottak, hanem a könyvben szereplő házak lakóit a levélszekrénybe bedobott szórólappal is tájékoztattuk.
A rendezvény ismertetője megjelent a  Fejér György Városi Könyvtár facebook oldalán https://www.facebook.com/events/1073922157668938/.
A könyv megjelenéséről tudósított a Keszthelyi Televízió a másnapi Híradóban https://tvkeszthely.hu/news/11941-multunk-kapuinak-konyve, valamint a Keszthelyi Televízió Szignatúra című heti kulturális műsorában. https://tvkeszthely.hu/magazin/szignatura/-2024-11-28 (5:39-12:16 perc)
Cikk jelent meg a Balatoni Krónikában (X. évfolyam 22. szám). https://balatoni.tvkeszthely.hu/balatoni-kronika/56-x-evfolyam-22-szam Nemrég felkérést kaptunk, hogy a helyi Könyvklubban mutassuk be a könyvet, ami iránt nagy az érdeklődés. Az önkormányzat honlapjára is felkerült az esemény: https://onkormanyzat.keszthely.hu/multunk-kapuinak-konyve-konyvbemutato-2024/
Az 50 db könyvből a készítő Ziegler-nyomda Kft. 8 köteles példányt küldött el az Országos Levéltárnak és a Zala Vármegyei Levéltárnak, egyesületünk pedig még decemberben elküldte a Pályázatkezelőnek a 3 példányt. Átadtunk egy-egy könyvet a Balatoni Múzeumnak, a Fejér György Városi Könyvtárnak, a Goldmark Károly Művelődési Központnak, Keszthely főépítészének és az önkormányzat részére a polgármesternek, alpolgármesternek, valamint az alkotó társaknak és a könyvben szereplő kapuk tulajdonosainak.
 
 
Eredményesség, szakmai hatások:
A könyv egyértelmű tetszést aratott és érdeklődést keltett azokban is, akik nem érintettek, vagy nem vettek részt a könyvbemutatón, ezt a hozzánk és a könyvtárhoz érkező megkeresések bizonyítják. A könyvbemutatóra az érintett házak tulajdonosainak csak kis része jött el. Ők ott átvették a könyv egy-egy példányát, voltak, akiket ezután személyesen kerestünk fel, hogy a könyvet átadhassuk. Akik megkapták, örömmel és büszkén vették át, amiből arra következtetünk, hogy a könyv elérte célját, felhívta a figyelmet azokra a szépségekre, értékekre, amit birtokolnak, amire érdemes és fontos vigyázni.
A villanegyed legszebb épületeinek jelentős része nyáron panzióként üzemel, a vendégfogadásra kialakítva. Ezek az épületek – ahol a legszebb kapukat találtuk – novemberben, illetve a téli hónapokban üresen, lezárva állnak, tulajdonosaik máshol, esetleg nem is Keszthelyen élnek. Ők nem vettek részt a könyvbemutatón, számukra a könyvek rendelkezésre állnak, nyáron átadjuk.
Sajnálatos, hogy több lakatlan, elhanyagolt, valaha szép házat is találtunk, köztük helyi védelem alatt álló épületet is, erre felhívtuk a városi főépítész figyelmét.
 
Szakmai hatások:
A főépítésszel folytatott beszélgetés során részletesen ismertettük a könyvet, a lakatlan házak ügye mellett bemutattuk, hogy néhány kaput-kerítést (esetleg a házzal együtt) helyi védelemre javasolunk. Ennek mérlegelése az önkormányzat részéről folyamatban van.
Jelenleg zajlik a belvárosi védett, vagy védelemre érdemes épületek felmérése, dokumentálása. Néhány épületünk ebbe a körbe tartozik, felajánlottuk, hogy az ezekre vonatkozó kutatási adatainkat a dokumentációban felhasználhassák. A villanegyed épületeinek felmérésére később kerül sor, akkor is tudunk hasznos adatokat átadni.
A kutatás során kerültünk kapcsolatba a győri Rómer Flóris múzeummal, Dr. Pápai Emesével, aki kovácsoltvas emlékekkel foglalkozik. Megbeszélésünk szerint küldünk neki egy példányt a könyvből.
Legfontosabb eredménynek azt tartjuk, hogy a jövőben a tulajdonosok és a város vezetése is nagyobb figyelmet fordítanak az általunk felmutatott értékekre. Ugyanakkor nagy öröm, hogy kutatásunk következtében Keszthely is bekerült a Jungfer - iskola által gazdagított vidéki városok sorába.
A könyv a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával készült el.